Richard Kuklinski ördögi figura. Az olasz maffia bérgyilkosaként száznál több emberrel végzett, mindezt úgy, hogy családja előtt végig titkolta valódi szakmáját. Miután évekig figyelte, majd egy beépitett nyomozó segitségével sikeresen csőbe húzta a hatóság, többszörös életfogytiglani börtönbüntetésre itélték. 

A film tulajdonképpen egy börtöninterjú Kuklinski-vel, amiben mesél a gyerekkoráról, a módszereiről, áldozatairól. Ahogy belemerül a beszélgetésbe, egyre jobban be lehet látni, a börtönben elengedhetetlen álarc mögé és át lehet érezni egy olyan ember fájdalmát, aki bár megkapta az élettől amire vágyott (család, pénz, otthon), de a múltja elől nem menekülhetett és eljött az a nap, amikor a körülmények (és saját tettei) összessége elhozta a végzetét.

Ritkán sikerül olyan interjút késziteni, ami ennyire magába szippantja a nézőt.

Kiábrándultság, düh, megbánás és végtelen , keserves szenvedés ami árad a képekből és a mondatokból. Felejthetetlen.

The Iceman Tapes (1992)   47 perc  Rendezte: Arthur Ginsberg

Felpezsdültek a dolgok Pirate Bay ügyben, mióta megszületett az elsőfokú (egyben elmarasztaló) itélet. Akárhányszor olvasom a véleményeket, kommentárokat mindig ugyanazokat a köröket futja mindenki. A jogtulajdonosok/jogvédők kiesett bevételekről és haldokló piacokról dadognak, a peer-to-peer közösség pedig már dacból is ellenáll a túloldal bármi nemű érvelésének.

Senki sem szent. A Pirate Bay fiúk sem gondolhatják komolyan, amikor fapofával kijelentik, hogy semmilyen bevételük nem származott az oldal üzemeltetéséből. Ez egy nyilvánvaló hazugság, gyorsan azért hozzátenném, hogy az Ő helyzetükben nehezen lenne elképzelni bármi más megoldást. Én is ugyanigy, faarccal hazudnék a helyükben.

A jogtulajdonosok azon logikája pedig, hogy fogják szépen a letöltési statisztikákat, azokat szépen beszorozzák az adott termék kiskereskedelmi árával, majd kijelentik, hogy ők ekkora bevételtől elestek vérlázitó! Abban iagaza van a Pirate Bay-es srácoknak, hogy ez egy kirakatper (és ilyen formán, majd el is fogják vesziteni -BTM), ami azt hivatott elérni, hogy erősitse a "jogvédők" lobbiképességét és fentartsa a vásárlók többségében kialakitott félelmet és bűntudatot a fájlcseréléssel szemben.

Mindenkinek joga van a megfelelő ellentételezéshez az önmaga által előállitott termékért cserébe, legyen az természetes személy vagy mondjuk egy filmstúdió. Ez tiszta sor. Viszont az már kevésbé az, hogy egy átalakult technológiai környezetű világban, miért is olyan fontos ragaszkodni foggal-körömmel egy olyan üzleti modelhez, ami a saját állitásaik szerint óriási bevételkiesést szenved el évről-évre és védtelen az ádáz fájcserélők munkásságával szemben.

A filmben ezeket a kérdéseket feszegetik művészek, kiadók, jogvédők, a Pirate Bay tagjai és még sokan mások. Láthatunk működőképes alternativ üzleti modelleket különböző helyszineken és hallhatunk alternativ megközelitéseket is a szerzői jog intézményére.

Mire is menne egy teljesen működő jogvédelemmel egy olyan szerző, kinek művei létezéséről (esetleg pont a jogvédelem által korlátozott lehetőségek miatt) sosem szerez tudomást a nagyközönség? Szükséges-e a jogvédelem, ha maga az alkotó már elhunyt és nem is részesül a jodijból? Lehet-e jogsértés nélkül úgy remixelni dalokat az egyszeri földi halandónak, hogy a felhasznált dallamok jogdijai amúgy  hétszámjegyű összegek lennének dollárban? Megoldana-e mindent, ha általánydijért korlátlan hozzáférést kapna a felhasználó?

Good Copy Bad Copy

Rendezték: Andreas Johnsen, Ralf Christensen, Henrik Moltke  59perc   Web  P2P

 

Rabszolgatartás pedig ma is van. Csak már nem lánc és korbács az eszköztárának fő kellékei, hanem az import korlátozások egyoldalú szabályozása és az IMF hitelszerződési különleges kitételei. És ez nem csak Jamaikán, a film helyszinén van igy.

Stephanie Black jól mutatja be a világ egyre élesebb kontrasztját szegény és jómódú, kizsákmányolt és kiszákmányoló, gyenge és erős között. A szigetre érkező, gondfeledt túristák mit sem sejtenek a szigetlakók egyre kilátástalanabb hétköznapjairól. Az adósságspirálról, a tudatosan szétzűlesztett gazdaságról.

Az ötcsillagos tengerparti szállodában amerikából importált alapanyagokból főzi meg ételüket a szálloda mosolygós személyzete. Jó eséllyel a sziget egyik vámszabadterületi üzemében varrták márkás ruhájukat, amiben kiöltözve szállnak fel a légkondicionált városnéző buszra. Meglepődve konstatálják, hogy ilyen édes banánt még sosem ettek, ami nem meglepő, hiszen a világpiacot uraló multicégek kartellpolitikája révén el sem tud jutni hozzájuk. Viszont az amerikai tejpor, a burgonya, a vetőmag, a műtrágya mind eljut Jamaikára. 

Zavarbaejtően ismerős események és problémák kerülnek elő ebben a 80 percben. Jelen helyzetünkben kezdünk csak mi is egyre inkább odafigyelni arra, hogy miért van annyi külföldi termék a boltokban, miközben a magyar termelők és gyártók sorra tűnnek el. A multicégek a válság miatt sorra zárják be helyi üzemeik kapuit, eresztik szélnek munkásaikat. Hitelek felvétele terén pedig Magyarország igencsak előkelő helyen áll.

A Life and Debt nem keres megoldást, talán nincs is. Csak bemutatja a két oldalt: hitelezőt és adóst. Urat és szolgálót.

Life and Debt    Rendezte: Stephanie Black  80 perc      Web  P2P

Sebhelyesarcút Pacino-val láttad? És szereted. Akkor a Cocaine Cowboys-t imádni fogod!

A helyszin Miami, 80-as évek eleje. A diszkók és a drogok virusszerű terjedésének kezdete. Jon Roberts, a New York-i klubtulajdonos lába alatt meleg lesz a talaj, amikor társait sorban kezdik leölni, ezért áthelyezi székhelyét Miami-ba, ami akkor még egy álmos nyugdijasparadicsom volt.Nem sokáig birja a tétlenkedést, hát összejön az éppen szárnyait próbálgató Medellin-i drogkartell helytartóival. A havi 1kg gyorsan heti 1kg lesz, szűz területen már csak igy megy a dolog...

Az üzlet gyors felfutása magával hozza az igényt egy megfelelő kvalitású drogcsempész logisztikai alvállalkozó szerepvállalására, ő Mickey Munday a floridai redneck (magyar megfelelője a csavaroseszű parasztgyerek). 

Ez a duó pár év alatt olyan szintre fokozza tevékenységét, hogy az FBI külön ügyosztályt szentel nekik és persze a gyorsan felfutó biznic a konkurencia figyelmét sem kerülheti el.

Ez a dokumentumfilm mára kultikus darab lett, az MTV Cribs rapperes epizódjaiban elmaradhatatlan jelenet, hogy a DVD kollekció kedvencei közt bemutatásra ne kerüljön széles vigyor keretében. Mickey Munday-t pedig sztárként tiszteli a feljövő nemzedék.Fotózkodnak vele, interjúztatják, autogram osztás, ami csak kell...

Hogy ez mennyire ijesztő vagy nem, ezt találd ki magadnak.De hogy ez az egyik legjobban eltalált dokumentumfilm a maga témájában az kétségtelen. Olyannyira az, hogy már elkészült a forgatóköny a Cocaine Cowboys játékfilmhez. Főszerepben Mark Wahlberg (Jon Roberts) és elvileg Leo Di Caprio (Mickey Munday).

Cocaine Cowboys  Rendezte: Billy Corben  118perc  P2P  

Aki a nyolcvanas években volt gyerek, kizárt hogy ne ismerné a Donkey Kong nevű videójátékot/kvarcjátékot. Fiatalabbak is találkozhattak vele, többször felbukkant újra és újra az évek során a Nintendo hűséges gorillája az ő létráival és hordóival együtt. Hát most újra itt vannak...

2007. Január 22-én debütált mindkét film, The King of Kong a Slamdance filmfesztiválon, a Chasing Ghosts pedig a Sundance-en. Bár ebből az következhetne, hogy a Chasing Ghosts az ismertebb, mégsem igy lett. Nem is baj, mert a The King of Kong után nézve sokkal szórakoztatóbb. Röviden a sztori:

Adott egy középiskolai tanár, amolyan kertvárosi kötött pulóveres tipus, két gyerekkel, asszonnyal, kutyával. Steve Wiebe. És van egy Donkey Kong játéktermi videójátéka.

Igazi csendes nördként paskolgatja a joysticket magányosan a garázsban és órákat/napokat nem sajnálva finomitja technikáját. Ez olyan jól sikerül, hogy megdönti a világrekordot.Billy Mitchell addigi világrekordját.

A jólsikerült menetről videófelvétel készült, de Billy megtámadja Steve rekordját, bevetve minden presztizsét a Twin Galaxies nevű hivatalos videójáték világrekord ellenjegyző szervezetnél.

CSAK EGY MEGOLDÁS MARAD.ÉLŐBEN MEGISMÉTELNI A VILÁGREKORDOT A TWIN GALAXIES ÉS A KÖZÖNSÉG ELŐTT!

A Chasing Ghosts pedig jól fokozza azt a filinget amit The King of Kong megteremt. Billy barátait, az egykori Twin Galaxies játékterem rezidenseit leshetjük meg, akkor és ma. Érdemes, igazi kockaparádé. 

The King of Kong:Fistful of Quarters                   Chasing Ghosts:Beyond the Arcade

   Rendezte: Seth Gordon 79perc  P2P                           Rendezte: Lincoln Ruchti  90perc  P2P